Az elmúlt években rengeteg weboldal alakult át „végtelen görgetésű” oldallá, amely modern megjelenésével számos felhasználó tetszését nyeri el – ennek a technikának azonban hátrányai is akadnak, így bölcsen kell döntenünk, hogy a webfejlesztés során ilyen honlapot akarunk-e építeni.
Az infinite scrolling technika lényege, hogy nagyon könnyű navigációt tesz lehetővé. Ahelyett, hogy a weboldal különféle elemei között navigáció gombokkal kellene lépkednünk, elegendő lefelé görgetnünk. Az új tartalmak folyamatosan töltődnek be, ahogy mindig az oldal aljához érünk, így nem kell az újabb és újabb oldalak betöltődésére várnunk – ez különösen hasznos lehet olyankor, ha gyenge netkapcsolattal bírunk.
A technika élőbbé teszi az oldalt, az automatikusan betöltődő újabb és újabb tartalmak folytonosságot biztosítanak, ezzel javítva a felhasználói élményt (User Experience, UX).
A BuiltWith adatai szerint az infinite scroll technológiát ma már közel 190 ezer weboldal használja – ami soknak hangzik ugyan, de arányuk a (Quantcast adatai alapján) legtöbb látogatóval bíró, legnagyobb weboldalak között szinte elenyésző. Az első tízezer oldal között 1,4%, az első százezer oldal között 0,7%.
Nem kell azonban olyan példákért messzire mennünk, amelyeket mind ismerhetünk: ilyen oldalfelépítést használ például a Facebook, a Twitter, az Instagram, a 9GAG, a Pinterest és így tovább. (Ne felejtsük a Facebook hirdetéseket!)
Mi ezekben az oldalakban a közös? Olyan közösségi oldalak ezek, ahol a felhasználók mérhetetlen mennyiségű tartalmat töltenek fel és osztanak meg. Ez pedig a technológia kulcsa.
A legjobban azon oldalak érdekeit szolgálja, amelyek nem microsite-ok, hanem ahol óriási mennyiségű tartalmat kell megjeleníteni – ahol a hagyományos navigáció rontaná a folyamatos tartalomfogyasztás élményét. Olyan oldalakon ellenben, ahol nem az információk fogyasztása az elsődleges, hanem konkrét adatok megtalálása – gondoljunk itt például a Wikipédiára vagy éppen bármilyen webáruház fejlesztésére – az infinite scrolling használata már nem ideális megoldás.
A végtelen görgetés másik nagy előnye, hogy az okostelefonok és hasonló okoseszközök használóinak nagyban megkönnyíti a weboldal használatát, legyen szó akár a reszponzív designról. A kisebb képernyőn értelemszerűen a navigációs elemek használata is nehézkesebb. Ha a tartalomfogyasztás megoldható egyszerűen azzal, hogy végighúzzák ujjukat a képernyőn, azzal sokat javítunk az UX-en.
Az egyoldalas megjelenítés az információfogyasztást ösztönzi is. Nem véletlen, hogy a keresőoptimalizálás célja a Google első találati oldalára kerülni: a mondás szerint a legjobb hely egy hulla elrejtésére a Google találatok második oldala. Valóban, az egyre kifinomultabb algoritmusnak hála a legtöbbször már az első tíz találat között megtaláljuk, amire szükségünk van, és nem kattintgatunk végig több száz másikat.
Ha ellenben a Google találati oldala végtelen görgetésű lenne, lelkesebben vennénk szemügyre nem csak az első tíz, de akár az első száz találatot is. Több információt fogyasztanánk, mert az oldal aljára érve az automatikusan elénk kerülne, s csak tovább kellene görgetnünk.
Jól alkalmazható a technológia abban az esetben is, ha valós időben frissített információkat akarunk közzétenni – az infinite scrolling erre remekül alkalmas, hiszen a régebbi tartalmakat egyszerűen „lejjebb tolhatjuk”. (Ha a tartalomról van szó, érdemes odafigyelnünk a SEO-alapú tartalom-optimalizálásra is.)
Emellett jellemzően nem lassítja az oldal betöltődését sem, a Hubspot szerint egyáltalán nincsenek arra utaló jelek, hogy a végtelenített oldalak a hagyományosaknál lassabban töltődnének. Sőt, jól is jöhet ez, hiszen nagyobb mennyiségű tartalmat részletekben kell csak betölteni.
Olyan oldal azonban, amelynek valóban elengedhetetlen, hogy ekkora információmennyiség mellett biztosítsa a fogyasztás folyamatosságát, kevés van. A legtöbb weboldalnak nem csak, hogy nincs szüksége az egyoldalas rendszerre, de ez egyenesen kontraproduktív volna a számára. A technológia ugyanis komoly hátrányokkal is bír...
Mindenekelőtt a SEO terén ütközhetünk akadályokba. A Google keresőrobotjainak ugyanis nehézségei akadnak a végtelenül görgethető oldalak indexelésével – egyszerűen nem találják meg rajtuk a tartalmat, hiszen az csak akkor töltődik be, amikor a felhasználó az oldal aljára görget. Egy jó keresőoptimalizálási elemzés ezeket is vizsgálja.
A Google crawlerei az ilyen oldalakra egyszerűen nem látnak be. A Facebook idővonalát sem képes indexelni a kereső – hogyan lehet tehát, hogy mégis megtalálunk a segítségével akár állapotfrissítéseket is?
Úgy, hogy minden tartalomnak saját oldala is van, amelyeket már lát a keresőmotor. Ha azonban egyszerű egyoldalas honlapról van szó, akkor külön lépéseket kell tennünk azért, hogy SEO szempontból ne nullázzuk le tartalmainkat. Ezt a Google Webmaster Central blogja részletezi kimerítően: lényegében az szükséges, hogy a végtelenített oldalból paginált oldalt csinálunk, lapozható sorozatot. Amivel persze maga a lényeg veszik el… Tehát ügyeljünk a honlapszerkezetre!
A Nielsen Norman Group is vizsgálta már az infinite scrollingot, és kézenfekvő következtetésre jutottak: azokon az oldalakon, melyeken a tartalom felfedezésére épül a felhasználói tevékenység, jó megoldás lehet, a célorientált feladatokra épülő oldalakon azonban nem.
Mit jelent ez pontosan? Olyan oldalakat, ahol konkrét információk keresését, összehasonlítását végezzük, nem egy tartalomfolyamot böngészünk.
Kiemelten figyelmeztetik az e-kereskedelemmel foglalkozó oldalakat, hogy olyan webhelyeken, ahol például tulajdonságaik alapján kereshetünk a termékek között (értsd: bármilyen webshopban, ahol jó az adatbázis kezelés) egyáltalán nem ideális megoldás. Képzeljünk el egy webboltot, ahol az összes termék egyetlen oldalon található, s ahol a Google nem találja meg azokat. Látható, miért rossz megoldás ez.
Az előbbi példán jól látható, hogy a végtelenített oldalak a navigációt sem minden esetben teszik könnyebbé. Ha konkrét információkat kell megtalálnunk egy oldalon, az ilyen oldalak gyakorlatilag használhatatlanok – és nem csak azért, mert amikor használjuk őket, nehezen találjuk meg, amit keresünk. Óvatosan kell bánnunk azzal is, ha ilyen oldalra keresőmarketing hirdetéseket tervezünk.
Nem tudjuk ebben az esetben például a kedvencek közé elmenteni az egyes oldalakat (termékeket például, melyeket később akarunk megvásárolni). Ez a felhasználónak és az oldal üzemeltetőjének egyaránt rossz, hiszen ha a látogató később visszatérne, komoly nehézségekbe ütközik a keresés során. Ezzel pedig jelentősen romlik a felhasználói élmény.
Még egy kisebb hátrány – a weboldalnak nem lesz majd lábléce. Márpedig a lábléc egy remek hely a különféle információk, hivatkozások elhelyezésére. Webáruházaknál például a legtöbben ösztönösen itt keressük az olyan információkat, mint az adatvédelmi nyilatkozat, kapcsolatfelvételi információk.
Van további előnye is annak, ha egy racionálisan felosztott oldalt kínálunk látogatóinknak, jó website ergonómiával. Kutatások kimutatták, hogy az ember-gép interakciók során az emberek pozitívan élik meg, ha egy elérhetnek egy fix végpontot, azt az érzetet kelti, hogy nagyobb ellenőrzéssel bírunk a gép felett.
A Google esetében például pozitívan éljük meg azt, hogy nem csak tudjuk, hány találatot adott a kulcsszóra, kifejezésre lefuttatott keresés, hanem látjuk is az egymás után következő oldalakat, mert így jobban tudatában vagyunk választási lehetőségünknek.
Nagyon leegyszerűsítve erre a kérdésre szűkül a döntés: az oldaladon eladni akarsz vagy tartalmat szolgáltatni? Előbbi esetben rossz, utóbbiban jó választás lehet az egyoldalas felépítés. A felhasználói felületeket (UI, User Interface) például nem ajánlott végteleníteni.
Persze ez nem általános érvényű megállapítás. A tartalomszolgáltatóknak sem mindig jó ez, hiszen ha nem multimédiáról, hanem például hírekről, cikkekről beszélünk, a kereshetőség elsőrendű szempont. Ha pedig nem egy komplett webáruházat üzemeltetünk, csak egy-két szolgáltatást akarunk értékesíteni, akkor nem okoz majd gondot ebben a one page felépítés.
A választás előtt mindezt alaposan érdemes mérlegelni, mert ha rossz döntést hozunk, az közvetlenül bevételeink csökkenésében is megmutatkozhat – és nagyobb az esély rá, hogy ez akkor fordul majd elő, ha végtelenítjük oldalunkat, holott erre nem csak szükség nem lenne, de a felhasználói élményt is rontja.