Egyszerűség és dizájn: Mennyire legyél minimalista?

 

Legalább egy évtizede tart már a vita a webdizájnerek köreiben: mit jelent pontosan az “egyszerűség”, amelyet a UX dizájnban keresünk? Illetve: mi is az az UX dizájn pontosan?

Kezdjük mindjárt az elején: a UX természetesen a user experience, vagyis a felhasználói élmény rövidítése. Tehát az olyan dizájnról beszélünk, amelynek elsődleges célja a felhasználói élmény javítása, a felhasználók kiszolgálása.

Az egyszerűséget azonban jóval nehezebb meghatározni a témakörben.

Minek kell egyszerűnek lennie?

Legyen a dizájn minimalista, hogy ne tereljük el a felhasználó figyelmét a tartalomról? Egyáltalán, milyen is a „clean design” pontosan, hiszen a dizájnerek sokszor még ebben sem tudnak megegyezni.

Vagy legyen egyszerű az élmény maga? Ennek is van értelme: az általánosan elfogadott szabály szerint a látogatónak egy weboldalon bárhonnan bármit el kell tudnia érni maximum három kattintásból. Egy olyan intuitív kezelőfelületről beszélünk, ahol nem kell menük és aloldalak erdejében navigálni, hanem az információt ösztönösen megtalálják a felhasználók, ahogyan magukat a navigációs elemeket is.

Legyen egyszerű a back end? Az egyszerű kódolás kevésbé komplex és így jó eséllyel kevésbé erőforrásigényes rendszert eredményez – a gyorsaság nagy előny, a mobilkorban még inkább, mint valaha, de lehet, hogy a böjtjét a hiányzó testre szabási lehetőségekben érezzük meg.

Úgy látszik, az egyszerűség meglehetősen bonyolult tud lenni.

Filozofálgatás helyett nézzünk inkább meg egy példát, hiszen az egyszerűség relatív: csak valami komplexhez hasonlíthatjuk.

A keresett „simplicity” tökéletes képviselője a Google. Ha megnyitjuk a google.comot, egy tökéletesen letisztult oldallal szembesülünk. nincsenek zavaró grafikai elemek, az egyetlen, amellyel találkozunk, maga a logó – amelyből így is mindent ki lehet hozni, amiről csak egy dizájner álmodhat. A világ egyik legkönnyebben felismerhető brandjének ún. doodle-jei, az évfordulókra és más különleges alkalmakra előállított speciális logók mára jelenséggé váltak.

Egyszerű maga az oldal is. Nehéz volna az oldalon eltévedni, hiszen egyetlen fő lehetőséget kínál fel a látogatónak: egy keresőmezőt. A Google a kereső – értelemszerűen az oldalon keresni tudsz. Az egyéb beállítási lehetőségekkel ráérsz később foglalkozni.

A felület intuitív is: azonnal felajánlja, hogy segít, megmutatja a legnépszerűbb kereséseket a témában.

És persze gyors is: egy google keresés lefuttatása általában kevesebb, mint egyetlen másodpercet vesz igénybe. Pedig ennyi idő alatt a keresőóriás által indexelt több milliárd oldalon lévő találatokat láthatjuk. (Ez persze magának az indexelésnek köszönhető: egy ilyen elképesztő forgalommal dolgozó oldal nem is működhetne máshogy, hiszen naponta százmilliókat szolgál ki, a túlságosan erőforrásigényes back end itt maga volna a paradoxon).

Az ellenpélda a Yahoo.

Lassúnak a Microsoft keresője sem mondható, nyitóoldaluk azonban nagyságrendekkel kevésbé felhasználóbarát, mivel egyszerre lehetőségek garmadájával bombáz.

Kategóriák, hírek, népszerű témák, képek és rengeteg szöveg sorjázik elénk. Olyan, mintha a Yahoo eleve feladta volna a Google elleni harcot, hiszen nem keresőként pozicionálja magát, inkább látunk benne tartalomszolgáltatót.

Maga a keresőmező az oldal tetején található – nem központi helyen, nem ott, ahol egyből meglátjuk.

A Google részesedése a keresők piacán mellesleg 67%, a Yahooé 21%.

Két fő kérdés van, amelyet egy oldal tervezésekor fel kell tennünk magunknak:

1. Tudni fogja a felhasználó ösztönösen, mit kell tennie?

Vegyünk egy webáruházat: a legtöbb esetben a felhasználókat azonnal több tucat ajánlattal, akcióval, menüponttal bombázzák a nyitóoldalon.

Az élmény azonban egyszerűsíthető: némi tartalommal tisztázhatjuk, pontosan mit árul a webáruház. Egy jól elhelyezett keresőmezővel és egy olyan menürendszerrel, amely nem foglalja el a teljes képernyőt már az első pillanatban, leegyszerűsíthetjük a navigációt: a látogató tudni fogja, mit hol keressen.

Az akciókkal, különleges ajánlatokkal pedig bőven ráérünk akkor, amikor már tudjuk, mi érdekli. Minek kedvezményt ajánlani az első pillanatban? Ha megvárjuk, amíg megnéz két-három terméket, a korábban hasonló termékeket vásárlók viselkedése alapján felkínálhatjuk, hogy csomagban vegyen meg egyes termékeket; ha el akarná hagyni az oldalt, felugró ablakban kínálhatunk csak az adott pillanatban érvényes kedvezményt.

2. Ha a látogató cselekszik, azt kapja, amit tapasztalatai alapján elvár?

Csak akkor mondhatjuk egy felületre, hogy valóban intuitív, ha a felhasználók viselkedése alapján azt nyújtja nekik, amire számítanak.

Ha a webáruház keresőjébe beírunk valamit, valószínűleg azt várjuk el – arra számítunk – hogy a leginkább releváns termékeket kapjuk kilistázva. (A Google elkényeztetett minket az utóbbi években, de legalább tisztázta az elvárásainkat ilyen helyzetben.) Ha ezzel együtt egyetlen találati listában megkapjuk a híreket, blogposztokat, kedvezményes ajánlatokat is, az zavaró.

Az összezavarodott felhasználó pedig inkább másik oldalt, szolgáltatást keres magának, amelyet egyszerűbben használhat.

Ne vigyük túlzásba

Persze nem csak túl komplex, túl egyszerű is lehet az oldal. Lehet, hogy annyira letisztult dizájnt akarunk tervezni, hogy a végén nem marad, ami támpontot adjon: annyira leépítjük a navigációs elemeket például, hogy nem hogy három kattintásnyi távolságot nem hagyunk: a látogató már azt se fogja tudni, elsőre hová kattintson.

A mobilkorban ez még nagyobb hangsúlyt kap. Egy weboldal, amelyet úgy terveztünk meg, hogy tökéletesen működjön mobilon, eleve nem lehet bonyolult teremtés: a kis képernyő behatárolja lehetőségeinket, a felhasználók figyelme pedig egyébként is véges. Ha grafikai elemekre pazaroljuk az első benyomást a lényeg helyett, nem lesz második.

A legelső lépés

Mivel a blog sokat foglalkozik a webdizájn témakörével, az első benyomásról is sokat beszéltünk már. Ez a funkcionalitás terén is igen fontos szempont.

Az első alkalommal az oldalunkra érkező látogatónak egyetlen központi elemet, a fő üzenetet és/vagy funkciót kell prezentálnunk. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a felhasználó egyszerű bináris döntést hozzon: érdekli vagy sem az oldal? Ha érdekli, azonnal tudni fogja azt is, mit vár tőle, erre pedig már építhetünk.

Érdemes persze éppen ezért több érkezőoldalt használnunk: ha egyszerre több szolgáltatást is kínálunk, igyekezzünk a forgalmat már eleve úgy irányítani, hogy a felhasználók oda érkezzenek, ahol a nekik való kínálatunk szerepel.

Ha tehát üzleti weboldalt építünk, az egyszerűséget így határozhatjuk meg: a felhasználó igényeit kiszolgáljuk, és nem zavarjuk meg eközben.

A felesleges vizuális elemek és funkciók nem férnek meg egy oldalon 2017-ben. Még ha egy komplex rendszerre van is szükségünk, úgy kell azt megterveznünk, hogy a felhasználó mindig csak annyit lásson belőle, amennyi a következő lépés megtételéhez feltétlenül szükséges.

(Egyszerű példával élve: egy webáruház termékoldalán nagyon szimplán nyilvánvalóvá tehetjük, hogy kiválaszthatja a színt, méretet, formát vagy bármi más, de ehhez egyetlen gomb is elegendő, amely a komplexebb interfészt előhívja – így nem kell mindent egyszerre az eladásösztönzésre szolgáló termékoldalra zsúfolnunk.)

Ne a minimalizmust keressük, hanem az intuitív felületeket: ez az, ami a dizájnt valóban a felhasználói élmény javítására teszi alkalmassá.