A webdizájn evolúciója: feláldozzuk-e az egyediséget?
A webdizájn evolúciója: feláldozzuk-e az egyediséget?


Mire figyel ma elsősorban egy webdizájner?

A felhasználói élményre természetesen: arra, hogy az oldalra érkező látogató egyből megtaláljon mindent, amit keres, hogy egyszerűen felismerje a legfontosabb elemeket, hogy ne tévedjen el, és mindeközben esztétikusnak is lássa a honlapot.

Éppen ezért hódít az egyszerűség: a legújabb trendek szinte kivétel nélkül a minimalizmusra építenek. A cél az, hogy mindent a lehető legegyszerűbben oldjunk meg, figyelemelterelés nélkül, mert így a legkönnyebb irányítani a látogatót.

De elveszítik-e eközben az egyes weboldalak saját személyiségüket?

Ha a kilencvenes évek végén készült weboldalakat látunk, egyszerre borzadunk el és érzünk valamilyen édes nosztalgiát: az animgifekkel telepakolt, harsány, ötletszerűen összerakott honlapok igen messze álltak a hatékonyságtól.

Nem is lehetett másképpen, hiszen akkoriban nem használtunk még komplex analitikát, nem végeztünk hőtérképes vizsgálatokat az oldalainkon, nem A/B teszteltünk mindent kínos precizitással, hogy minden egyes látogatónál mértanilag kiszámított hatást válthassunk ki.

A modern weboldalak azonban érzésre sokszor úgy néznek ki, mintha mind egy kaptafára készülnének. Az új trendek között vannak ugyan kreatív megoldások, a one-pagerek, az infinite scrolling például hozott újdonságot egészen egyszerűen azért, mert korábban még csak lehetőségünk sem volt olyan oldalakat alkotni, amelyeket a végtelenségig görgethetünk egyre újabb és újabb tartalmakért.

Legyen ismerős, de mennyire?

A Google és egy sor más cég esettanulmányai bizonyítják, hogy a felhasználók szeretik azt, ha valami ismerőset nyújtunk nekik.

Szeretik a konzisztenciát, ha ismerős terepen tartjuk őket, ahol nem tévedhetnek el.

De mennyire kell valójában ismerősnek lennie ennek a terepnek? Annyira, hogy otthon érezzék magukat, vagy éppen csak annyira, hogy nagyjából érezzék, mire számíthatnak?

Akárhány esettanulmányt, statisztikát böngészünk is át, erre egyértelmű választ nem adhatunk: már csak azért sem, mert nem tudhatjuk előre, hogy egy adott célközönség jobban értékel-e egy kreatívabb megoldást, vagy azzal leszünk jobb hatással a konverziós arányra, ha megmaradunk a járt úton az ismeretlen ösvényeken bolyongás helyett.

Ha nem ismerős, legyen konzisztens

A legtöbb esetben nem kell attól félnünk, hogy egy jó eredeti ötlet azért maradna alul, mert esetleg a felhasználónak gondolkodnia kell egy keveset.

Valóban, a legegyszerűbb az lenne, ha egyáltalán nem kellene gondolkodnia, és egyes esetekben pont ez a praktikus megoldás. Egy webáruházban például, ahol az a célunk, hogy a lehető legtöbben vásároljanak tőlünk a lehető legmagasabb átlagos kosárértéket összehozva, nem kell formabontó taktikákban gondolkodnunk a vizualitás terén.

Ilyenkor valóban csak annyi a célunk, hogy a lehető legrövidebb úton az őt érdeklő termékekhez vezessük, majd végigvezessük a fizetési folyamaton, ha már nem tudunk újat kínálni. A vizualitás szerepe csak annyi, hogy egyes elemekre, mint például egy CTA-ra vagy a termékleírás fő üzenetére felhívjuk a figyelmet.

Ha viszont egy egyedi termékhez készítünk weboldalt, akkor már bátrabban gondolkodhatunk. 

A vásárlóknak eleve meg kell mutatnunk azt, hogy különlegesek vagyunk: a cél az, hogy emlékezzenek ránk, hogy felépüljön bennük egy pozitív kép a brandről. Ha valami szokatlant mutatunk nekik, nyilván jobban megjegyeznek, mint egy kétszázadik WordPress oldalt, amely ugyanarra a sablonra épült a színséma megvariálásával.

Nem kell komolyabb forradalomban gondolkodni: néhány kellemesen új funkció bőven elegendő lehet ahhoz, hogy megkülönböztessük magunkat. Kis kényelmi opciók, amelyek kellemesebb élménnyé teszik a böngészést úgy, ahogyan máshol nem találkoznak vele.

Ha újat mutatsz, tanítsd meg a használatát

Van viszont egy kitétel, amire mindig figyelned kell: ha valami újdonságot építesz be a weboldaladba, ezt mindig kommunikáld megfelelően.

Ha vannak regisztrált felhasználóid, küldj nekik hírlevelet, hogy új funkcióval gazdagodott az oldal, és magyarázd el nekik ne csak azt, hogy pontosan hogyan tudják használni, de azt is, hogy ez miért jó nekik. 

Ha pedig valaki az oldaladra érkezik, hívd fel rá a figyelmét – valamilyen figyelemirányító vizuális elemmel, mint például a CTA-knál, vagy éppen egy felugró ablakkal, értesítéssel. A lényeg az, hogy mindig legyél informatív: magyarázz el mindent, de légy egyben tömör is, ösztönözd, hogy ismerjék ki maguknak az újdonságot.

Nyilván az az előnyös számodra, ha minél többen használják, fedezik fel az egyedülálló dolgokat a weboldaladon – így mehet híre, mert beszélnek róla, megmutatják másoknak is.

Mivel újíthatsz?

A navigációs elemekkel például eljátszhatsz: kitalálhatsz egy olyan módszert, amivel más oldalon még nem találkoztak a felhasználók, de vigyázz: ha túlságosan összezavarod őket, végleg elronthatod a felhasználói élményt.

Emlékezz arra, hogy hiába tudod te nagyszerűen használni az adott módszert, hiszen te közreműködtél a megalkotásában: mindig próbáld ki, hogy mások, akik először találkoznak vele, hogyan használják a navigációt ösztönösen, és milyen információkra van szükségük ahhoz, hogy könnyen megértsék a módszert.

Akár apposíthatod az interfészt, megoldásokat emelve át a mobilos alkalmazások világából kölcsönözve ötleteket. Ezt az átalakuló felhasználói szokások miatt lehet érdemes kipróbálnod. Ahogyan egyre többet netezünk mobilról, tabletről, megszokjuk az egyszerűséget.

Mivel a kisképernyő nem ad teret a komplex megoldásoknak, a felhasználói élmény akkor teljes, ha intuitív: ha olyan megoldásokkal kerülünk szembe, amelyeket egyszerű használni és azonnal értjük is a funkciókat. A mobilos dizájn pedig visszahat a webdizájnra is: a felhasználó, aki megszokta, hogy mobilon egy-két koppintással végrehajthat valamit, desktopon nem fogja értékelni, ha ugyanazért fél tucatnyit kell kattintania.

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy le kell csupaszítanod a weboldalt: ha néhány kényelmi funkciót átemelsz, az már elég lehet, de mivel ezek a megoldások szokatlanul hathatnak mobilon, itt is szüksége lehet a felhasználónak a megszokásra.

A komplexitás háttérbe húzódik

A bonyolult megoldások nem tűntek el, egész egyszerűen csak a backendben jellemzőbbek. A felhasználói felületen praktikus megoldásokat részesítünk előnyben, ezzel együtt azonban az elmúlt években igényeink sokat változtak. Szeretnénk, ha a weboldalak mögött álló rendszerek helyettünk oldanának meg egy sor olyan dolgot, amiért korábban komoly munkát kellett végeznünk.

Funkciókat, opciókat várunk, azt, hogy mindent megtegyenek helyettünk, s nekünk minél kevesebb munkát kelljen ezért végeznünk.

Ezért is fontos, hogy a célt tisztázd, hogy a felhasználó tudja: mit várhat el és mit nem. Nem arra kell figyelned, hogy feltétlenül valamilyen teljesen egyedi megoldást válassz, hanem hogy a dizájn egyértelmű legyen, megragadjon a látogatók memóriájában (pozitívan), de közben diszkréten a tartalmat támogassa.

És még csak véletlenül se ígérjen olyasmit, amit nincsen szándékodban teljesíteni.

Nem az egyszerűségre kell törekedned, hanem az egyértelműségre: hogy pontosan azt add a felhasználónak, amire szüksége van, és talán még egy kicsivel többet, hogy azután az ügyfélszolgálatodat ne árasszák el a negatív visszajelzések, az értetlenkedő látogatók és így tovább.

Ne félj a komplexitástól, de a felhasználói élmény legyen a legfőbb mérőszámod, amikor dizájnt tervezel.

 

0 hozzászólás
Összes mutatása

További olvasásra ajánljuk