A webdesignnak rég nem az a feladata, hogy esztétikus honlapokat készítsünk általa. A design ma egy olyan eszköz, amely a brandépítésben és a marketingben is felbecsülhetetlen értékű és közvetlenül képes javítani az elért eredményeket.
Teljesen mindegy, hogy látogatóink a keresőoptimalizálás révén a Google találati oldaláról, egy közösségi oldalról, keresőmarketing kampányból vagy éppen egy hírlevélből érkeznek-e: az utolsó döntő pillanat, a konverzió mindenképpen a honlapon következik majd be. Éppen ezért azt pontosan úgy kell megalkotnunk, hogy meghatározott célunkat szolgálja.
Az első benyomás fontosságáról sokszor esik szó, és nem véletlenül: ahhoz hogy kedvező első benyomást tegyünk, amely a későbbiekben a látogató hozzáállását nagymértékben meghatározza majd, mindössze 50 milliszekundum áll rendelkezésünkre.
Korábban írtunk már a színelmélet működéséről, a tipográfia fontosságáról is. Fontos, hogy mennyire egyszerűen használható felülettel, jó felhasználói élménnyel szembesül a felhasználó, hogy az első pillanattól kezdve értelmezni és használni tudja-e a weboldalt és annak navigációs eszközeit. Hogy a CTA-kat megfelelően helyeztük-e el, hogy a legfontosabb információkkal és tartalmakkal találkozzanak először.
Az első pillanatban még a legegyszerűbb weboldalon is tucatnyi inger éri a látogatót, és ez minden későbbi kommunikációt meghatároz majd.
A webfejlesztésben elmúlt években az egyszerűbb, minimalista design hódított teret – nem véletlenül, hiszen az egyszerűbb, kevéssé komplex oldalakat a tapasztalatok szerint a felhasználók kedvezőbben ítélik meg. Az is segít, ha az oldal ismerősnek érződik, legalábbis szerkezetében. Az úgynevezett prototypicality azt jelenti, hogy egy weboldalról azonnal eldöntető, milyen kategóriába tartozik, mi a funkciója. Ha a felhasználó azonnal képes megállapítani, hogy egy blogot, egy híroldalt vagy egy webáruházat lát-e, jobban érzi majd magát az oldalon.
Ezzel azonban a webdesignerek dolga koránt sem egyszerűsödött. Minél egyszerűbb weboldalakat - akár microsite-okat - kell alkotni úgy, hogy azok nem csak funkcionálisak legyenek, de ugyanakkor ki is tűnjenek a több millió hasonló oldal közül.
A lényeget a Google kutatói remekül foglalták össze: ha nem azt nyújtjuk már az első pillanatokban, amit a felhasználók elvárnak a weboldaltól, az a későbbiekben káros hatással lehet a konverzióra is.
Képzeljük el például, hogy egy farmereket áruló boltba betérve valaki nem tudja elsőre megállapítani, hol találhatóak a női és férfinadrágok. Már az első pillanatban nem tudja, merre induljon, mert nem elég hatékony a navigáció – nincsenek megfelelő jelzések. Jó eséllyel nem fogja az eladót megkérdezni arról, merre menjen, mert ezt kínosnak érzi majd – inkább keres egy másik üzletet, ahol segítségkérés nélkül is boldogul.
A design által kiváltott benyomás pedig hatással van a termékkel szembeni elvárásokra is – ha a „tálalás” fontosságát vitatjuk, magának a marketingnek a létjogosultságát kérdőjelezzük meg. Ezért is nagyon fontos, hogy eredményeinket mérjük Google Analyticsszel.
Ha a termékkel szembeni elvárások eleve negatívak, magával a termékkel szemben is elégedetlenebbek lesznek a vásárlók. Még ha a konverzió be is következik, akkor is nagyobb eséllyel kapunk majd negatív visszajelzéseket. Szerencsére ezt sem csak a hasunkra ütve állítjuk, a jelenséget kutatások támasztják alá.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy az első benyomásban mekkora szerepe van magának a designnak, legyen az akár reszponzív design. A megítélésben számos különféle tényező játszhat szerepet – de nem teszik. Brit kutatók egy 2004-es vizsgálata szerint például a felhasználók 94 százalékban (!) a design alapján hozzák meg ítéletüket a weboldalról – a tartalom csak 6 százaléknyi szerephez jut.
(Senki sem vitathatja természetesen a jól optimalizált tartalom fontosságát az online marketingben. Ez a megállapítás kizárólag a weboldalakkal szembeni első benyomásra értendő – ahogyan egy emberrel szemben is az arca, öltözködése és hasonló szempontok alapján alakítjuk ki legelső, ösztönös véleményünket.)
Egy hasonló vizsgálat, a Web Credibility Project során a Stanford kutatói is arra jutottak, hogy a design szerepe ez esetben a legnagyobb. Eredményeik szerint például a felhasználók közel fele még a weboldal megbízhatóságát is jórészt a vizuális megjelenés alapján határozta meg.
Szerencsére a modern technológiának hála azt sem kell találgatnunk, hogy melyek azok a vizuális elemek, amelyekre a felhasználók pillantása először esik.
A tekintetkövetéses vizsgálatok szerint hat olyan elem van, amelyre kiemelt figyelmet kell fordítanunk – amelyek az első másodpercek során kiemelt figyelmet élveznek. Ezek vizuális megjelenése határozza meg a későbbi interakciók sikerességét.
A logó. Értelemszerűen a webdesignernek jellemzően kisebb szerep jut e téren – sokszor a logót már készen kapja, nem változtathat rajta. Így hát a weboldalt kell a brandhez igazítania, ügyes digitális grafikai tervezéssel.
A navigációs menü. Persze ma sok weboldalnak már eleve nincs menüje – valamilyen navigációra azonban szinte mindig szükség van, hacsak nem egy egyoldalas (one pager) oldalt hozunk létre, amelyen semmilyen oldalon belüli mozgás elősegítésére nincsen szükség. A navigációnak nem csak könnyen meglelhetőnek, de egyben azonnal értelmezhetőnek is kell lennie. Ez egy felhasználóbarát, ergonomikus honlap elengedhetetlen követelménye. Emlékezzünk rá: az első pillanatokban nem az számít, ténylegesen felhasználóbarát-e a weboldal – hanem, hogy annak is tűnik-e.
A keresőmező. Gyakorlatilag ez is a navigáció része: a keresés könnyíti meg, hogy az adott oldalon a felhasználók könnyebben találjanak meg bármit. Ha van egy könnyen meglelhető, azonnal értelmezhető keresőmező, az nagyobb biztonságérzetet ad. Ha keresőmarketing kampányból érkezik a látogatónk, landoltassuk a megfelelő oldalra, hogy ne kelljen keresgetnie!
A főkép. Nem mindegy persze, hogy milyen funkciója van a képnek, melyet elsőként látnak meg a felhasználók – egyszerű illusztráció-e, amelynek csak a honlap esztétikusabbá tételében van szerepe, vagy információt is átad (például egy termékoldal vagy egy hírportál esetében). Nem árt tehát tisztában lenni azzal, hogy mely típusú képekre hogyan reagálnak a felhasználók – tudni például azt, hogy azokra a képekre, amelyeken emberi arcok találhatóak, sokkal inkább odafigyelnek. Ez példának okáért előny és hátrány egyaránt lehet – jól használható például a bizalomépítésben, de el is vonhatja a figyelmet a tartalomról vagy a CTA-król. Ha Display kampányból is érkeznek látogatóink, érdemes a Display bannert a főképhez igazítani.
Az írott tartalom. Nem maga a tartalom játszik természetesen szerepet az első másodpercekben – ilyenkor legfeljebb néhány kulcsszó, headline tudatosul. A lényeg itt az, hogy az írott tartalom könnyen fogyaszthatónak tűnjön, jó honlapszerkezetre épüljön Egy blognál például egyértelműen különüljenek el a bejegyzések, nem tízsoros bekezdésekből álljon a cikk, a legfontosabb tanulságok legyenek kiemelve. Oda kell figyelnünk a megfelelő betűméretre, a tipográfiára, színhasználatra is és így tovább.
A weboldal alja. A végtelen görgetéssel foglalkozva korábban írtunk már a hátrányról, miszerint az ilyen odalaknak nincsen lábléce – pedig ez egy igen fontos hely minden weboldalon, ahol rengeteg fontos információt helyezhetünk el. Így természetesen ezt is úgy kell megterveznünk, hogy a felhasználók könnyen értelmezhessék első pillantásra, mit hol találnak.
A webdesign koránt sem csak arról szól, hogy esztétikussá teszünk egy weboldalt. Már az első töredékmásodpercek során lehetőséget ad arra, hogy a látogatóban bizalmat ébresszünk, hogy figyelmét a megfelelő helyre irányítsuk, hogy minden későbbi interakciót pozitív irányba tereljünk. Ehhez azonban nagyon tudatosan kell megterveznünk weboldalainkat.
Odafigyelni minden egyes elemre, azok elhelyezkedésére, a színekre, a felhasználóbarát felületre. Rengeteg munka, tesztelés, folyamatos fejlődés szükséges ahhoz, hogy egy olyan oldalt készítsünk, amely tökéletesen az általunk meghatározott célokat szolgálja – ha azonban befektetjük a megfelelő időt és energiát, annak nagyon is kézzelfogható eredményei lesznek már rövidtávon is.